A zavarosság jelentős hatással van a tározó vizére a hőmérséklet és a párolgási sebesség emelése révén. Ez a tanulmány világos és tömör információkat nyújtott a zavarosság változásának a tározó vizére gyakorolt hatásairól. A tanulmány fő célja a zavarosság változásának a tározó vízhőmérsékletére és párolgásra gyakorolt hatásának felmérése volt. Ezen hatások meghatározása érdekében a mintákat a tározóból véletlenszerűen rétegezve vették a tározó mentén. A zavarosság és a vízhőmérséklet közötti kapcsolat értékeléséhez, valamint a vízhőmérséklet függőleges változásának méréséhez tíz medencét ástak ki, és zavaros vízzel töltötték fel. Két A osztályú medencét telepítettek a terepen a zavarosság tározó párolgásra gyakorolt hatásának meghatározására. Az adatokat SPSS szoftverrel és MS Excellel elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a zavarosság közvetlen, szilárd pozitív összefüggésben áll a vízhőmérséklettel 9:00 és 13:00 órakor, és erőteljes negatív összefüggésben 17:00 órakor, és a víz hőmérséklete függőlegesen csökken felülről az alsó réteg felé. A legtöbb zavaros vízben nagyobb volt a napfény kioltódása. A felső és alsó rétegek közötti vízhőmérséklet-különbség a leginkább és legkevésbé zavaros víz esetében 9,78 °C, illetve 1,53 °C volt a 13:00 megfigyelési órában. A zavarosság közvetlen és erős pozitív összefüggésben áll a tározó párolgásával. A vizsgált eredmények statisztikailag szignifikánsak voltak. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a tározó zavarosságának növekedése óriási mértékben megemeli mind a tározó vízhőmérsékletét, mind a párolgást.
1. Bevezetés
A számos lebegő egyedi részecske jelenléte miatt a víz zavarossá válik. Ennek eredményeként a fénysugarak nagyobb valószínűséggel szóródnak és nyelődnek el a vízben, ahelyett, hogy közvetlenül áthaladnának rajta. A világ kedvezőtlen globális éghajlatváltozása miatt, amely feltárja a szárazföldi felszíneket és talajeróziót okoz, ez jelentős környezeti probléma. A víztesteket, különösen a hatalmas költséggel épített, és az országok társadalmi-gazdasági fejlődéséhez kulcsfontosságú víztározókat nagymértékben érinti ez a változás. Erős pozitív korreláció van a zavarosság és a lebegő üledékkoncentráció, valamint erős negatív korreláció a zavarosság és a víz átlátszósága között.
Számos tanulmány szerint a mezőgazdasági területek bővítésére és intenzívebbé tételére irányuló tevékenységek, valamint az infrastruktúra építése fokozza a levegő hőmérsékletének, a nettó napsugárzásnak, a csapadéknak és a felszíni lefolyásnak a változását, valamint fokozza a talajeróziót és a víztározó üledékképződését. A vízellátásra, öntözésre és vízerőművekre használt felszíni víztestek tisztaságát és minőségét ezek a tevékenységek és események befolyásolják. A víztározó zavarossága csökkenthető egy tevékenység és az azt kiváltó események szabályozásával és ellenőrzésével, egy szerkezet építésével, vagy olyan nem szerkezeti mechanizmusok biztosításával, amelyek szabályozzák a víztestek felső vízgyűjtő területéről erodált talaj bejutását.
Mivel a lebegő részecskék képesek elnyelni és szétszórni a nettó napsugárzást, amikor az a víz felszínére esik, a zavarosság növeli a környező víz hőmérsékletét. A lebegő részecskék által elnyelt napenergia a vízbe szabadul fel, és felerősíti a víz hőmérsékletét a felszín közelében. A lebegő részecskék koncentrációjának csökkentésével és a zavarosság növekedését okozó planktonok eltávolításával a zavaros víz hőmérséklete csökkenthető. Számos tanulmány szerint a zavarosság és a víz hőmérséklete egyaránt csökken a víztározó vízfolyásának hossztengelye mentén. A turbidiméter a legszélesebb körben használt eszköz a víz zavarosságának mérésére, amelyet a lebegő üledék koncentrációjának bőséges jelenléte okoz.
Három jól ismert módszer létezik a vízhőmérséklet modellezésére. Mindhárom modell statisztikai, determinisztikus és sztochasztikus, és saját korlátokkal és adatkészletekkel rendelkeznek a különböző víztestek hőmérsékletének elemzéséhez. Az adatok elérhetőségétől függően mind parametrikus, mind nemparametrikus statisztikai modelleket alkalmaztunk a tanulmányban.
Nagyobb felületük miatt jelentős mennyiségű víz párolog el a mesterséges tavakból és víztározókból, mint más természetes víztestekből. Ez akkor történik, amikor több mozgó molekula válik le a vízfelszínről és gőzként távozik a levegőbe, mint ahány molekula visszatér a levegőből a vízfelszínre és csapdába esik a folyadékban.
Közzététel ideje: 2024. november 18.