A kültéri légszennyezést és a szálló por (PM) az 1. csoportú emberi rákkeltő anyagok közé sorolják a tüdőrák tekintetében. A szennyező anyagok és a hematológiai rákos megbetegedések közötti összefüggés gyanús, de ezek a rákos megbetegedések etiológiailag heterogének, és az altípusvizsgálatok hiányoznak.
Mód
Az Amerikai Rákellenes Társaság Rákkutatási Megelőzési Tanulmányának II. pontjában szereplő táplálkozási kohortot használták a kültéri levegőszennyező anyagok és a felnőttkori hematológiai rákos megbetegedések közötti összefüggések vizsgálatára. A népszámlálási blokkok csoportszintű éves előrejelzéseit a szálló por (PM2,5, PM10, PM10-2,5), nitrogén-dioxid (NO2), ózon (O3), kén-dioxid (SO2) és szén-monoxid (CO) mennyiségére vonatkozóan lakcímekhez rendelték. Becsült kockázati arányokat (HR) és 95%-os konfidencia intervallumokat (CI) becsültek az időben változó szennyező anyagok és a hematológiai altípusok között.
Eredmények
108 002 résztvevő közül 2659 hematológiai rákos megbetegedést azonosítottak 1992 és 2017 között. A magasabb PM10-2,5 koncentrációk köpenysejtes limfómával (HR/4,1 μg/m3 = 1,43, 95%-os CI 1,08–1,90) hozhatók összefüggésbe. A NO2 Hodgkin-limfómával (HR/7,2 ppb = 1,39; 95%-os CI 1,01–1,92) és marginális zóna limfómával (HR/7,2 ppb = 1,30; 95%-os CI 1,01–1,67) hozhatók összefüggésbe. A CO marginális zóna (HR/0,21 ppm = 1,30; 95%-os CI 1,04–1,62) és T-sejtes (HR/0,21 ppm = 1,27; 95%-os CI 1,00–1,61) limfómákkal hozhatók összefüggésbe.
Következtetések
A légszennyező anyagok hematológiai rákos megbetegedésekben betöltött szerepét korábban alábecsülhették az altípus-heterogenitás miatt.
Tiszta levegőre van szükségünk a légzéshez, és a legtöbb alkalmazás megfelelő levegőjellemzőket igényel a megfelelő működéshez, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a környezetünkkel. E tekintetben számos környezeti érzékelőt kínálunk olyan anyagok érzékelésére, mint az ózon, a szén-dioxid és az illékony szerves vegyületek (VOC-k).
Közzététel ideje: 2024. május 29.