A talajérzékelő bizonyítékok alapján képes felmérni a talajban és a vízinövényekben található tápanyagokat. A talajba helyezett érzékelő számos információt gyűjt (például a környezeti hőmérsékletet, a páratartalmat, a fényintenzitást és a talaj elektromos tulajdonságait), amelyeket leegyszerűsít, kontextusba helyez és közöl Önnek, a kertésznek.
Aramburu szerint a talajérzékelők régóta figyelmeztetnek minket, hogy a paradicsomunk fuldoklik. A valódi cél egy hatalmas adatbázis létrehozása arról, hogy mely növények milyen éghajlaton fejlődnek jól, és ez az információ remélhetőleg egy napon felhasználható lesz a fenntartható kertészkedés és gazdálkodás új korszakának bevezetéséhez.
Edin ötlete néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a talajtudósban, amikor Kenyában élt és legújabb projektjén, a Biocharon, egy környezetbarát műtrágyán dolgozott. Aramburu rájött, hogy termékei hatékonyságának tesztelésére kevés más módszer létezik, mint a professzionális talajvizsgálat. A probléma az volt, hogy a talajvizsgálat lassú, drága, és nem tette lehetővé számára, hogy valós időben figyelje, mi történik. Ezért Aramburu épített egy durva prototípust az érzékelőről, és elkezdte saját maga tesztelni a talajt. „Ez alapvetően egy doboz egy boton” – mondta. „Valójában alkalmasabbak a tudósok általi használatra.”
Amikor Aramburu tavaly San Franciscóba költözött, tudta, hogy a kívánt hatalmas adatbázis létrehozásához Edin ipari formatervezéseit hozzáférhetőbbé kell tennie a hétköznapi kertészek számára. Yves Beharhoz, a Fuse Project munkatársához fordult, aki egy elbűvölő, gyémánt alakú eszközt alkotott, amely virágként emelkedik ki a földből, és a meglévő vízrendszerekhez (például tömlőkhöz vagy locsolókhoz) is csatlakoztatható, hogy szabályozza a növények öntözését.
A szenzor beépített mikroprocesszorral rendelkezik, működési elve pedig az, hogy apró elektromos jeleket bocsát ki a talajba. „Valójában megmértük, hogy mennyire csillapítja a talaj ezt a jelet” – mondta. A jel elég nagy változása (páratartalom, hőmérséklet stb. miatt) arra készteti a szenzort, hogy push értesítést küldjön, amely figyelmeztet az új talajviszonyokra. Ugyanakkor ezek az adatok az időjárási információkkal együtt jelzik a szelepnek, hogy mikor és mikor kell öntözni az egyes növényeket.
Az adatgyűjtés egy dolog, de az értelmezésük már egészen más kihívás. Az összes talajadat szerverekre és szoftverekre küldésével az alkalmazás jelzi, ha a talaj túl nedves vagy túl savas, segít megérteni a talaj állapotát, és segít a kezelések elvégzésében.
Ha elég alkalmi kertész vagy kis biogazdálkodó kezd bele, az ösztönözheti a helyi élelmiszertermelést, és ténylegesen hatással lehet az élelmiszerellátásra. „Már most is rosszul látjuk el a világ élelmezését, és ez csak egyre nehezebb lesz” – mondta Aramburu. „Remélem, hogy ez eszköz lesz a mezőgazdasági fejlődéshez világszerte, segítve az embereket abban, hogy saját maguk termeljék meg az élelmiszerüket és javítsák az élelmezésbiztonságot.”
Közzététel ideje: 2024. június 13.